Mint említettem, a kezdeti lendület hamar alábbhagyott és a fenti képen látható állapotban olyan 3-4 héten át így nézett ki a helyszín.

A fővállalkozó kőművese felmondott –beszippantotta a helyi kapitalizmus egyik globál üzeme– és hogy a baj ne járjon egyedül addig győzködte a 2 segédmunkást, hogy egyikük szintén tovább állt (a magasan képzettebb). Így maradt egy árva SM, aki mint említettem próbálkozott a szakma rejtelmeivel, de egy idő után megkértem a főváll.t, hogy ne segédmunkással újíttassa fel a házam. Egyrészt mert nem rendelkezik kellő szaktudással és rutinnal, másrészt mindent duplán kell megcsinálni, mert elsőre nem sikerül, ami nekem sokba kerül.

Én magam a problémát abban láttam, hogy a főváll. soha nem tartózkodott a helyszínen, nem ellenőrizte a munkavégzés minőségét, hanem egyéb a hobbijával összefüggő elfoglaltsága okán (roncsautózás) távol volt.

Több alkalommal kértük, figyelmeztettük, szidtuk, hogy folytassák a munkát és minden ilyen alkalommal meg is ígérte, hogy ekkor és akkor folytatják, amelyek természetesen üres ígéretek voltak.

Idő közben elkezdtem alternatív megoldást keresni másik kőművest, kivitelezőt, bárkit aki képes és hajlandó folytatni / befejezni egy elkezdett felújítást.

Mondanom sem kell, hogy a mostani helyzetben (az otthonfelújítási támogatásra gondolok) szinte lehetetlen szabad kivitelezőt találni, aki nem utolsó sorban ért is a szakmájához. Mert minden olyan ember, aki látott már valakit, aki látta már hogyan kell falat rakni, vállalkozóvá vált, felhígítva a mesterek táborát, így rengeteg mekkmester, kontár, tróger, culáger vállalkozik, mindenféle szakértelem nélkül.

Végül családi segítséggel sikerült találnom egy szakit, aki meg tudná oldani a problémámat, kb. 3 hét múlva tudna kezdeni leghamarabb. Különböző hozzánk fűződő szolidaritása révén beiktatná két munkája közé a miénket.