A kezdeti nekirugaszkodás után a 2 szoba új aljzatbetonozása elkészült kb. 2-3 nap alatt, egy ajtókivágás készült még szintén kb. 2 nap alatt, ezután hosszú-hosszú majd további hosszú-hosszú szünet következett.
3-4 héten keresztül nem történt érdemi munkavégzés, csak időnként a segédmunkás próbálkozott a kőműves szakma rejtelmeinek elsajátításával, kisebb-nagyobb (de inkább kisebb) sikerrel.
Ezeket a próbálkozásokat minden esetben vissza kellett bontani.
PL. ez az ablakberakás nem annyira jól sikerült:
- Nem lett előzetesen kivakolva az ablaknyílás, így indokolatlanul sok szerelőhabot kellett használni
- Nem lett kicsomagolva a bolti műanyagfóliából, így a szerelőhab nem az ablakot rögzíti a falhoz, hanem csak a fóliát
- Nem a falsíkkal párhuzamosan lett beállítva
Ezek nem sok szakértelmet feltételeznek attól, aki beszerelte.
Sajnos ilyen esetben a tulajdonos finanszírozza a helyreállítást (az elpazarolt munkaidőt, az újraszereléshez használt anyagokat stb.)
2db ilyen ablak került beszerelésre, mindkettőt újra ki kellett venni.
Az ajtókivágás is tartogatott kihívásokat.
Az áthidalókat a falsíkba sikerült kihelyezni, nem gondolva arra, hogy arra kb. 2cm vakolatnak is rá kellene kerülnie, így ha vakolni is akarjuk, akkor le kell vésni az új áthidalóból, hogy a rákerülő vakolat egy síkban legyen a mellette már meglévő vakolattal.
A kivágás is túl-sikerült, ezért később vissza kellett mellé falazni, ami szintén csak idő és anyag pazarlás lett. Ha elsőre sikerült volna jól, pl. gyémántkoronggal kivágták volna az ajtó helyét, akkor nem rombolás hanem szakszerű munka lett volna.
Az aljzatbetonozás sem sikerült nagyon jól, mert mindkét szobában "meder" volt a közepén, ezért kb. 15-20 zsák aljzatkiegyenlítővel kellett korrigálni, természetesen az én költségemre.
Az egyik szobában olyan mértékű volt ez a "meder", hogy több mint 2 hét alatt száradt meg azon a helyen az aljzatkiegyenlítő.
Ezek után hosszú szünet következett a munkavégzésben...
